Mit jelent munkáltatói tagnak lenni egy pénztárban?

A pénztárban a tagsági jogviszonyt a pénztártag (munkavállaló) teremti azzal, hogy kitölti a belépési nyilatkozatot és azt a pénztár záradékolja. Az így létrejött tagság alapján a tagdíjfizetési kötelezettség a pénztártagot terheli.

A pénztártörvény lehetõséget ad arra, hogy a munkáltató a tagnak ezt a kötelezettségét munkáltatói hozzájárulás jogcímén átvállalja, errõl a munkáltató és a pénztár szerzõdést köt.

A munkáltatói hozzájárulás vagy minden munkavállalót illetõen azonos összegû, vagy a bér azonos százaléka. Ez alól kivételt képeznek azok a munkáltatók, ahol „cafeteria” (béren kívüli juttatás) mûködik, hiszen ott az egyén a rendelkezésére álló keretét szabadon használja fel, így az önkéntes pénztári hozzájárulás munkavállalónként más és más lehet.

Fontos rendelkezés, hogy a munkáltató a munkavállalói hozzájárulásból egyetlen munkavállalóját sem zárhatja ki, aki legalább hat hónapja vele munkaviszonyban áll.

A munkáltatói hozzájárulás mellett a tag további eseti befizetéseket is eszközölhet, valamint a munkáltatói hozzájárulást meghaladóan rendszeres havi befizetést is vállalhat, így a Tradíció Nyugdíjpénztár céges bevezetése - a munkaadói öngondoskodás mellett - teret ad az egyéni öngondoskodásnak is.

Hogyan mûködik mindez a gyakorlatban?

Amennyiben az önök cége a dolgozók számára munkáltatói hozzájárulást kíván fizetni, meg kell kötnie az errõl szóló szerzõdést a Tradíció Nyugdíjpénztárral, és a nyugdíjpénztári tagságot választó munkavállalóknak egyenként be kell lépniük a pénztárba.

A munkáltatói hozzájárulás átutalása havonta, egy összegben történik. Az adatok zavartalan feldolgozása érdekében kérjük, hogy az adatok átadása az általunk elõkészített elektronikus formában, az egyes munkavállalókra lebontva külön történjen. Ez a rendszer teljesen azonos az önkéntes egészségpénztárak által alkalmazott gyakorlattal.

A Tradíció nyugdíjpénztár gyakorlati tanácsai: amiben önnek az önkéntes nyugdíjpénztárral történõ szerzõdéskötés elõtt döntenie kell

A Patika-csoport 5,8 ezer munkáltatói taggal áll napi kapcsolatban. Hasznosítva a tárgyalások és az együttmûködés eddigi tapasztalatait, munkatársainkkal összegyûjtöttük azokat a sarkalatos pontokat, amelyekre érdemes figyelni egy önkéntes nyugdíjpénztár mellett vagy ellene történõ döntés meghozatalakor, és amelyek meghatározzák a munkáltatói szerzõdés megkötését és annak tartalmát.

Az önkéntes nyugdíjpénztár létesítése

• Mûködik-e a vállalatnál önkéntes egészségpénztár, és az a dolgozók körében kedvelt-e? Amennyiben igen, tapasztalatunk szerint az önkéntes nyugdíjpénztári gondolatot könnyebben elfogadják a munkavállalók: „Ugyanaz, mint a nyugdíjpénztár, azzal a különbséggel, hogy nyugdíjas koromban bármire költhetõ a pénz.”.
   
• Mûködik-e a vállalatnál már a béren kívüli juttatások rendszere? Ha igen, tapasztalataink szerint kedvelt az önkéntes nyugdíjpénztár, mert könnyen kommunikálható a dolgozók körében.
   
• Van-e arra lehetõség, hogy a dolgozók érdekvédelmi szervezeteivel történõ tárgyaláskor az önkéntes nyugdíjpénztárat mint költségtakarékos anyagi juttatást a munkavállalók elfogadják, ezáltal van-e arra lehetõség, hogy a béremelésre szánt bértömeg valamekkora hányadát a munkaadó is
  megtakarítsa oly módon, hogy a munkavállalók is jobban járnak, mint a tiszta béremeléssel.
   
• A munkáltatói hozzájárulás minden munkavállalóra nézve azonos összegû vagy mértékû legyen? Tehát pl. a vállalat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként minden dolgozót illetõen egységesen 2 000 forintot vagy a bruttó bér azonos százalékát biztosítja. A kérdés a vállalat humánpolitikai döntése a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében.
   
• A pénztártag tagdíjfizetési kötelezettségét a munkáltató teljes mértékben átvállalja, esetleg csak egy részét vállalja át? Javasoljuk, hogy a vállalat induljon a Tradíció Nyugdíjpénztár minimális havi tagdíjával, ami dolgozónként havi 2 000 Ft, és ezt az összeget ne ossza meg egyéni fizetési kötelezettség/vállalati támogatásra. Sokkal kevesebb adminisztrációt igényel, ha egységes a dolgozókkal való kommunikáció, és nem havonta, fokozatosan kell a munkavállalókat beléptetnie a pénztárba.

Pénztárválasztási szempontok

A piacon tevékenykedõ önkéntes nyugdíjpénztárak költségszintje eltérõ. A költségszint összehasonlításakor érdemes figyelembe venni a befizetések alapok közötti megosztása mellett a különbözõ esetekben külön felszámolt díjakat is. Azonban egy ilyen hosszú távú kapcsolatot nem csak ilyen tényezõk, hanem például a biztonságra törekedés miatt is érdemes alaposan megfontolni. Ehhez szedtünk csokorba néhány szempontot:

• célszerû a pénztár alapítási körülményeire (alapítók, alapítási szándék, fõbb együttmûködõ partnerek) rákérdezni,
   
• javasoljuk az 1-2 évnél nem régebbi MNB (korábban PSZÁF) vizsgálatokról szóló határozatok feltérképezését (www.mnb.hu/felugyelet),
   
• nem elhanyagolható az sem, hogy milyen a pénztártagi és munkáltatói kommunikáció, a tagok tájékoztatása,
   
• természetesen a választásnál a költségszint és az elért hozam is hangsúlyosan szerepel.

Szerzõdéskötés esetén a munkáltató és a pénztár együttmûködése

• Mekkora adminisztratív terhet ró a vállalatra nyugdíjpénztári számlák feltöltése? Egyszerû-e a pénztárral történõ adatcsere, igényel-e a bérszámfejtési rendszerben programozást, és az megoldható-e? Tekintettel arra, hogy az önkéntes pénztári hozzájárulást a dolgozók bérhez hasonló, azonnal költhetõ juttatásként kezelik (merthogy az is), nagyon pontosan kell mûködnie a pénztár mögött álló adminisztrációnak. Ez különösen igaz abban az esetben, amennyiben a dolgozók a bérüket is bankszámlára kapják.
   
• Van-e olyan melléklete a munkáltatói szerzõdésnek, amely a pénztár/munkáltatói tag kötelezettségeit egyértelmûen rögzíti? Amennyiben a pénztár kötelezettséget tud vállalni a tagdíjak jóváírására, a pénztári szolgáltatások igénybevételének körülményeire, a felmerülõ problémák jelentõs hányadának megoldása nem a vállalat adott szervezeti egységének, hanem a pénztárnak a feladata lesz.
   
• Hogyan kommunikál az adott nyugdíjpénztár a tagokkal? A pénztártagoknak meg kell kapniuk a friss információkat a befizetésekrõl, a hozamokról és az aktuális szolgáltatási palettáról.
   
• Hova tud fordulni a pénztártag, ha bármilyen, a pénztári tagsággal kapcsolatban bármilyen problémája merül fel? Van-e a nyugdíjpénztárnak könnyen elérhetõ ügyfélszolgálata? (Tapasztalat: amennyiben nincs, vagy csak korlátozottan elérhetõ, a pénztártag minden egyes problémájával a vállalat munkaügyi részlegét fogja felkeresni.)

A kettõs nyugdíjpénztári tagságot kínáló munkáltató

Tekintettel arra, hogy a munkavállalók javára fizetendõ éves minimális tagdíj általában nem magas (12-20 ezer forint), érdemes megfontolni a juttatások két pénztárba történõ megosztását. Ez a vállalat számára többletköltséget nem jelent, ugyanakkor a tágítja a választási lehetõségeket. Ez a magatartás a versenyeztetés miatt a pénztárakat is jobb teljesítményre sarkallhatja, bár a második pénztár választásánál érdemes arra figyelni, hogy a tagsági jogviszony létesítésekor ne legyen belépési díj, hiszen az nem csak a választékot, de a költségeket is növeli.

Ebben az esetben a munkavállalóinak kettõs nyugdíjpénztári tagságot kínáló munkáltató teendõi:

• döntés a rendelkezésre álló keret megosztásáról,
   
• munkáltatói szerzõdés megkötése,
   
• a régebben kelt munkáltatói szerzõdés módosítása (amennyiben szükséges az összeg csökkentése),
   
• a tagi beléptetés lebonyolítása és a tagdíj utalásának megkezdése.