A Tradíció Nyugdíjpénztárra vonatkozó jogszabályok

Egyéni befizetést érintő jogszabályok

  • SZJA tv. 28§ (1): Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás...

    d.) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás

    2007. május 31.-ig hatályos:
    e.) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem érve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárt) által kifizetett összeg, kivéve, ha az törvényben, törvényi felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott szolgáltatás,

    2007. június 1.-től hatályos
    : e.) és d.) pontban nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár általnyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), kivéve, ha az törvényben meghatározott szolgáltatási körben és feltételekkel jogszerűen nyújtott, e törvény szerinti adómentes szolgáltatás

    f.) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve
    fa.) a magánszemély saját befizetését
    fb.) azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy jövedelem megállapításnál bevételként kell figyelembe venni,
    fc.) a fedezeti alapból történő befektetések hozamát,
    fd.) az értékelési különbözetet
  • SZJA tv. 7§ (1) A jövedelem kiszámításnál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

    e.) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeget; valamint a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági-számláján jóváírt összeget;
    j.) azt az összeget, amelyet
    ja.) a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályzó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap részre utal át;
    jb.) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedvezményezett rendelkezése alapján annak egyéni számlája javára vagy a kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái javára jóváír
    k.) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg. Valamint amelyet a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet. Továbbá a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba történő befizetés együttesen legfeljebb a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 50%-át meg nem haladóan fizetett összeget, és/vagy önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)  / önsegélyező pénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-át meg nem haladóan fizetett összeg.

A pénztári befizetések kedvezményei a magánszemélynél:

  • SZJA tv. 44/A § (1): Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásban tett nyilatkozat alapján vagy az adóhatósági megállapítás céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat munkáltatói adó-megállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):

    a.) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelemnek minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),

    b.)
    az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba az önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben az általa tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg (ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is), valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelemnek minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (annál a magánszemélynél, aki 2020 január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint), de együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (annál a magánszemélynél aki 2020 január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forint),

    c.)
    az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjaként – az a.) – b.) pontokban foglaltaktól függetlenül

    ca.)
    az egyéni számláján fennálló számlakövetelésből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,
    cb.) az egyéni számlán fennálló számlakövetelésből megbízása alapján a külön kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,
    azzal, hogy a ca.) – cb.) pont és a b.) pont alapján az átutalás összege az adóévben nem haladja meg a 100 ezer forintot (annál a magánszemélynél aki 2020 január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 130 ezer forintot), és az a.) pont szerinti átutalási jogosultságot figyelembe véve az összes átutalás nem ehet több az adóévben 120 ezer forintnál (annál a magánszemélynél aki 2020 január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forint).

 

Munkáltatói befizetést érintő jogszabályok

 Az adómentes munkáltatói hozzájárulás, mint személy jellegű egyéb kifizetés a Társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklet B/3 pontja szerint a munkáltatónál költségnek, ráfordításnak minősül.

  • SZJA tv. 7§ (1) SZJA tv. 7§ (1) k.): azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg, valamint amelyet a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet, továbbá a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba történő befizetés együttesen legfeljebb a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 50%-át meg nem haladóan fizetett összeget, és/vagy önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)  / önsegélyező pénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20%-át meg nem haladóan fizetett összeg.
  • SZJA tv. 3§ 22. : Munkaviszonyból származó jövedelem: A magánszemélyt munkaviszonyára (ideérve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel a megillető adóköteles bevétel (ideérve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is)
  • 2007. január 1-jétől a minimálbér: 65.500 Ft
  • SZJA tv. 71§ (1): A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a (2)  bekezdésben felsorolt, az e törvény rendelkezései szerint a  munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forint, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a munkaviszonyban töltött napokkal  arányos összegét meghaladó rész.
  • SZJA tv. 7§ (2): Az (1) bekezdés k.) pontjának alkalmazásában

    a.) több munkáltató esetén munkáltatónak az a munkáltató minősül, akivel (amellyel) a magánszemély legalább heti 36 óra munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, ha azonban a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a munkaidő a leghosszabb; azonos tartalmú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik munkaviszonyban határozták meg, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a jövedelem a legmagasabb; ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, az tekintendő munkáltatónak, ahol a jogviszony korábban kezdődött;e pont rendelkezéseinek alkalmazásában a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért;

    b.) Több munkáltató esetén a munkáltató minősítéshez a magányszemély által az a.) pontban foglaltak figyelembe vételével írásban tett nyilatkozat szolgál.

 

Adományozói befizetést érintő jogszabályok

  • A munkáltató az 1993. évi XCVI. tv. 17. § szerint mint a pénztár támogatója eseti vagy rendszeres adományt teljesíthet a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül.
  • A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének vagy az Alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható.
  • Ez az adomány a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 1/A bekezdése szerint közérdekű kötelezettség vállalásnak minősül. Az adományozónál a befizetett adomány a 7. §. 5. bekezdése alapján csökkenti az adózás előtti eredményt, az egyéb jogcímen adott adományokkal együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-ig.
  • Az adományból a pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg az SZJA Tv. 28. § (1) bekezdése szerint a pénztártag egyéb jövedelmének minősül.
  • A magánszemély pénztártagnak ez után az adomány után évközben sem adóelőleget, sem EHO-t nem kell fizetnie (SZJA Tv. 49. § (2) bekezdés c.) pont, EHO tv. 5. § (1) bekezdés. d.) pont).
  • A magánszemélynél az adomány jóváírt összege után SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik, de vonatkozik rá a pénztári befizetések kedvezménye is.

VISSZA